A Z-generáció küzdelme: szorongás és függőség az online térben

Függőség, szorongás, csökkenő önbizalom és önmaguk másokhoz hasonlítgatása – a Budapest Park friss kutatása szerint ezek okozzák a legnagyobb kihívást a Z-generáció számára a közösségi média kapcsán. Az online tér a kamaszkorúak és fiatal felnőttek identitásának szerves része, a nehézségekre viszont a legnagyobb gyógyír még mindig a személyes beszélgetés. Bár a felmérés alapján ez néha nem a barátokkal valósul meg, hanem a ChatGPT-vel.

Harmadszor került megrendezésre a Budapest Park által útjára indított JusTeenTime elnevezésű kamasznap. Idén a koncertek mellett kerekasztal-beszélgetés, interaktív játékok, smink- és bőrápolási workshop, hangszerekkel való ismerkedés, testi és lelki egészséggel kapcsolatos standok és Érzékenyítő Pontok is várták a szülőket és a tiniket. A rendezvény egyik főkérdése pedig az volt, hogy vajon a Z-generációsok hogyan egyeztetik össze online és offline identitátuskat, és mindeközben milyen kihívásokkal szembesülnek. A témában saját kutatást is készített a Budapest Park, amelyből kiderült, hogy a válaszadó fiatalok napjuk igen jelentős részét töltik online. Többségük 2-6 órát fordít erre a szabadidejéből, a válaszadók tizede pedig saját bevallása szerint több, mint 8 órát okostelefonozik. Vagy néz videókat, vagy éppenséggel játszik. A legnépszerűbb platform körükben az Instagram, amit a TikTok, majd fej-fej mellett a YouTube és a Facebook követ.

Stresszel miközben inspirál

Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy ezeken a platformokon számos problémával szembesülnek. A legtöbbek által észlelt problémák közé tartozik a közösségi médiában tapasztalható tökéletesség illúziója. Ehhez hozzájönnek még a félrevezető információk, az online csalások és persze az adathalászat is. A válaszadók mindezek mellett megemlítették a zaklatást vagy bántást, a trágár vagy erőszakos tartalmakat és a túlzott versengést. Ami pedig kiváltképp rémisztően hat, hogy a Z-generációsok közel fele látott már szexuális jellegű megkeresést vagy káros, veszélyes kihívásokat online. Mindösszesen egyetlen egy százalékuk válaszolta, hogy semmilyen hasonló problémával nem találkozott még az online térben.

A közösségi médiát egyszerre tartják stresszforrásnak és inspirálónak. Saját magán a válaszadók háromnegyede tapasztalja, hogy nehezen hagyja abba a mobilgörgetést, több mint fele rendszeresen hasonlítja össze magát másokkal a közösségimédia-platformokon. Közel a megkérdezett felének pedig szorongást, stresszt, vagy önbizalomcsökkenést okoz a közösségimédia-használat. Ugyanakkor a kitöltők közel egyharmadának kifejezetten segít kikapcsolódni, feltöltődni. Sőt, elmondásuk alapján egyenesen inspiráló hatással van rájuk.

Talán ezért is lehetséges, hogy bár a közösségi médiához számos negatív élmény társul, mégsem az online tér a legfőbb stresszforrás a Z-generációsok számára. Az első helyen a jövővel kapcsolatos bizonytalanság áll, amit a személyes kapcsolatok menedzselése, illetve majdnem azonos mértékben az iskolai feladatok, az anyagi nehézségek és a családi problémák követnek. A fiatalok harmada minden nap stresszesnek érzi magát, és közel ekkora az aránya azoknak is, akik mindennapi szorongásról számoltak be.

Tudatos küzdelem a nehézségekkel

A kutatás rámutatott, hogy a Z-generációsok nagyon tudatosak, ha szorongásról, illetve stresszről van szó. Szerencsére nem félnek segítséget kérni, amikor szükségük van rá. A válaszadók közel kétharmada fordult nehéz helyzetben barátaihoz, felük a szüleihez, 30 százalékuk pedig még pszichológust is felkeresett. Mindössze 16 százalékuk az, aki hasonló nehéz helyzetben nem kért segítséget.

A nehéz helyzetek kezelésében is az egyik legfontosabb megküzdési stratégiaként a beszélgetést jelölték meg. Hasonlóan magasan arányt mutatott ugyanakkor az egyedüli megküzdés, és az önálló munka is. Nehéz helyzetekben a válaszadók felénél előtérbe kerülnek a hobbik, mint a sport, a zene vagy a rajzolás. A válaszadók között volt olyan is, akinek a ChatGPT ad tanácsot, ha nehéz helyzetbe kerül, ami egy egészen új megközelítésnek számít. A rosszabb napokon pedig a beszélgetés mellett az alvás és pihenés segít a Z-generációsoknak a legtöbbet, amit a kulturális vagy közösségi programok, például koncertek, és a testmozgás követnek.

A hazai zenészek sem kivételek

A JusTeenTime-on Labancz Dániel pszichológus Lil Frakk-kal, Cserihannával, KKevinnel és Rausz Tíciával, a girlhood frontemberével beszélgetett az online tér és a mentális egészség összefüggéseiről. „Bár az ember tudja, hogy az Instagram profilja nem egyenlő a személyiségével, mégis a saját maga által létrehozott tartalommal identifikálódik” – mondta el Cserihanna. KKevin szerint, ha a közösségimédia-szorongás elfogna minket, érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy amit ott látunk, az nem a valóság. A közösségimédia-függés pedig mindannyiukat érinti: „ha egyszer jól teljesít egy tartalom, onnantól az lesz az elvárásod. Ha a következő nem úgy teljesít, akkor akarva akaratlanul azt fogjuk érezni, hogy nem szeretnek. Ezt nagyon nehéz reálisan kezelni, amikor sokkal több időt töltünk az online, mint az offline térben” – mondta el Lil Frakk.

A beszélgetés során elhangzott ugyanakkor az is, hogyha nem lenne közösségi média, az előadók nem tudtak volna láthatóvá válni. Az online tér hatalmas alkotói szabadságot és számos lehetőséget ad mindenki számára, de érdemes tudatosan, szabályzók beépítésével használni. Így elkerülhetővé válik, hogy a folyamatosan beáramló információmennyiség ne válhasson stresszforrássá.