Orvosokon tesztelték a legendás játékot – a Tetris kimutatja mennyire fáradt az agyad

Egy friss kutatás szerint a Tetris-pontszámok nem csupán a reflex-értékeket mutatják meg, hanem képesek kimutatni azt is, mennyire fáradt vagy stresszes a játékos. Ennek bemutatására nem másokat teszteltek bécsi tudósok, mint az intenzív osztályon dolgozó orvosokat.

A videojátékokat elsősorban kikapcsolódásra, szórakozásra használjuk. Egy bécsi kutatócsoport azonban most úgy döntött, egy egészen más aspektusból vizsgálja meg őket. Így került a tudósok asztalára az Alexey Pajitnov és Vlagyimir Geraszimov által fejlesztett, 1987-ben megjelent Tetris. A mostanra már gaming történelmi darabbá vált ikonikus játék pedig igen hamar bizonyította: tudományos eszközként is megállja a helyét. A kutatók azt vizsgálták, hogy a Tetrisben elért pontszámok hogyan változnak az intenzív osztályon dolgozó orvosoknál egy hosszú ügyelet során. Megfigyelték ugyanis, hogy a játék egy gyors kikapcsolódást jelent számukra a rövid szünetekben, így ideális lehet a mentális állapot gyors felmérésére is. Vagyis arra, hogy megfigyelhessék miként változnak az egyéni csúcspontszámok a munkaterhelés, a fáradtság és a stressz hatására.

Hat orvos, egy játék

A vizsgálatban hat egészséges orvos vett részt: öt férfi és egy nő. Az egészségügyi dolgozók átlag életkora 31 év volt, közülük a legfiatalabb résztvevő 26, a legidősebb pedig 40 éves volt. A kiinduló teljesítményt reggel 8 órakor mérték, mivel elvileg akkor volt mindenki a legjobb formájában. Az alap pontszámunkat, három Tetris-parti lejátszását követően számolták ki, mégpedig úgy, hogy ezeknek a játszmáknak az átlagát vették alapul. A nap során ezt többször is megismételték: délben, délután négy órakor, este nyolc órakor, valamint éjfélkor. Minden időpontban ugyanúgy három kontrolljátékot kellett játszani az orvosoknak, így a kutatók pontosan láthatták, hogyan változik a teljesítményük a fáradtság és a munkaterhelés hatására. Az egyéni különbségek elég nagyok voltak, ám ezek nem függtek össze a nemmel, vagy az intenzív osztályon szerzett tapasztalattal. Sokkal inkább az számított, ki mennyit Tetrisezett korábban, illetve milyen életkorú volt.

A bécsi kutatók először azt állapították meg, hogy a pontszámok reggel és délben átlagosan 5–6 százalékkal javultak, bár ez statisztikailag nem volt jelentősnek mondható. Délután viszont már egy sokkal látványosabb változás kezdődött. Az orvosok többségénél ugyanis meredeken esni kezdett a teljesítmény, és éjfélre átlagosan 38,4 százalékkal rosszabb pontszámokat értek el, mint a reggeli alapértékeik. Érdekes módon a legalacsonyabb pontszámokat nem éjfélkor, hanem ebéd után mérték. A kutatók szerint ez azért lehet, mert étkezés után több vér áramlik az emésztőrendszerbe, ami átmenetileg csökkentheti az agy vérellátását, és így a koncentrációt is.

Meglepő eredmény stressz hatására

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, ahogyan vészhelyzetek után alakultak a mérések. Meglepő módon ugyanis javult a Tetris-teljesítményük. Ha például az orvosok egy kardiopulmonális újraélesztésben vettek részt, vagy egy instabil állapotú beteget kellett kezelniük, a pontszámaik hirtelen emelkedést mutattak. A kutatók szerint ezt a hirtelen kiemelkedő teljesítményt az adrenalin és az endorfinok felszabadulása magyarázhatja. Rövid távon ugyanis a stressz fokozhatja a reakcióidőt és a koncentrációt is. Hosszabb távon azonban egyértelműen kimeríti a szervezetet. Noha kis létszámú körben történt a vizsgálat, azonban az még így is megállapítható, hogy a Tetris gyors, könnyen elérhető és objektív módszert kínálhat az orvosok aktuális mentális állapotának felmérésére.

Ha valakinél jelentősen visszaesik a pontszám, az egyértelmű jelzés lehet arra vonatkozóan, hogy ideje pihenőt tartania. A Tetris kognitív hatásait ezt megelőzően egyébként már más területeken is vizsgálták. Korábbi tanulmányok szerint a játék például javíthatja a térbeli vizualizációs képességet, sőt poszttraumás stressz zavar esetén a betörő emlékek gyakoriságát is csökkentheti, ha közvetlenül a traumát követően alkalmazzák. Mindez tehát arra utal, hogy az egyszerűnek tűnő puzzle-játék idegrendszeri hatásai összetettebbek, mint azt korábban gondolták.